A Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Technológiai Platform céljai

 

A Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Technológiai Platform (HTC-Platform) hosszú távú és általános célja a hidrogéngazdaság magyarországi kiépítésének elősegítése az Európai Unió „European Hydrogen and Fuel Cell Technology Platform"-jával szoros együttműködésben, a hidrogén és tüzelőanyag-cella ipari szakterület versenyképességének, fejlődésének elősegítése a szakterület képviselői által meghatározott, és a többi érdekelt féllel egyeztetett fejlesztési- és fejlesztést támogató kutatási stratégia mentén.

A HTC-Platform közvetlen célja a szakterületen érdekeltek összefogásával és együttműködésével részletes elemzések, helyzetértékelések és konzisztens kutatási program kidolgozásával és végrehajtásával megalapozni és felgyorsítani a hidrogén és tüzelőanyag-cella technológiák hazai kutatását-fejlesztését, és alkalmazásuk elterjesztését.

A HTC-Platform önkéntes szakmai szerveződés, melyhez minden olyan szervezet, intézmény csatlakozhat, amely fontosnak tekinti a magyar hidrogén- és tüzelőanyag-cella gazdaságban az innováció elősegítését és eredményes alkalmazását.

A HTC-Platform szerepe, specifikus céljai

 

Az előzőekben megfogalmazott általános hosszú távú és közvetlen célok elérése érdekében a HTC-Platform saját szerepét és specifikus céljait az alábbiak szerint határozza meg:

  • A HTC-Platform a tagjai közötti rendszeres és széleskörű egyeztetés segítségével a nemzetgazdaság igényeit szem előtt tartva:
  • kidolgozza a magyar hidrogén- és tüzelőanyag-cella gazdaság számára legfontosabb fejlesztési és kutatási irányokat, figyelembe véve a magyar adottságokat, erőforrásokat és érdekeket, valamint a szakterület „niche" piacait;
  • ehhez megfelelő, alulról építkező stratégiai tervet és megvalósítási terveket dolgoz ki, melyeket rendszeresen felülvizsgál, szükség szerint módosít, továbbá segíti azok megvalósítását;
  • javaslatait eljutatja a magyar kormányzat megfelelő szerveihez és törekszik azok összehangolására a vonatkozó kormányzati stratégiákkal és megvalósítási tervekkel;
  • lobbierőt fejt ki a szakma képviseletére a magyar kormányzati szerveknél;
  • kapcsolatokat épít az energetika egyéb szakterületeivel a hidrogén alapú energetikának az energiagazdaságba való harmonikus és zökkenőmentes beillesztése érdekében;
  • közvetíti a magyar hidrogén- és tüzelőanyag-cella gazdaság érdekelt felei számára az Európai Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Technológiai Platform stratégiáit, javaslatait, megvalósítási programját és eredményeit;
  • közvetíti és képviseli a magyar érdekeket és javaslatokat az Európai Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Technológiai Platformban a közös EU szintű programok kialakításában;
  • elősegíti az elért eredmények megismertetését és átadását a magyar iparnak, az energiaiparnak és stratégiai partnereinek, különös tekintettel a kis- és közepes méretű vállalkozásokra;
  • elősegíti a hidrogén és tüzelőanyag-cella technológiákat érintő szabványok és szabályozások kialakítását
  • oktatási, képzési, tanácsadási, ismeretterjesztési és tudatformálási tevékenységgel segíti a hidrogéngazdaság kialakítását Magyarországon.

A HTC-Platform működési területének bemutatása

 

A HTC-Platform tevékenysége a gazdaság számos szektorához kapcsolódik közvetlenül, amelyek a technológiák fejlesztésében, valamint a kapcsolódó gyártási, forgalmazási és oktatási tevékenységekben érintett ágazatok, emellett közvetve minden olyan ágazat és szektor működéséhez is kapcsolódik, amelyek energiaigényeinek kielégítésében a hidrogén alapú energiaellátás megvalósítható. Ennek megfelelően hosszú távon közvetve a teljes magyar gazdaság érintett a HTC-Platform tevékenysége által, beleértve a háztartásokat, a kommunális energiafogyasztókat és a közintézményeket is.

A közvetlen működési terület a következők szerint csoportosítható:

  • Nagyvállalatok, ahol jelenleg is van hidrogéngyártás
  • Vegyipari vállalatok, ahol melléktermékként keletkezik hidrogén
  • Ipari kis- és középvállalkozások, amelyek a hidrogén és tüzelőanyag-cella gyártási technológiával kapcsolatos alkatrészeket és önálló termékeket gyártják és fejlesztik
  • Akadémiai kutatóintézetek
  • Felsőoktatási intézmények
  • Energiaszolgáltató vállalatok
  • Villamosenergia-ipar a rendszer szabályozási megoldások tekintetében
  • Bankok, befektetők, projektfinanszírozással foglalkozó szervezetek
  • Civil környezetvédő szervezetek